Iskolába vagy iskolában?
„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)
A határozóragok használatának két gyakori hibájára hívom fel a figyelmet. Az egyik a látszólag könnyű -ba, -be és -ban, -ben különbsége, a másik pedig a nálnélozás.
Az utóbbi időben a -ban és a -ben beszéd közben megrövidül, vagyis -ba, -be alakra változik. Ekként: „A parlamentbe elhangzott… Az iskolába vagyok. Ebbe a házba lakom. Mostanába jól mennek a dolgaim.” Különösen súlyos hiba ez írásban, de törekednünk kell arra, hogy megszólalásainkban is a megfelelő alakot használjuk. Vagyis az előző mondatok így helyesek: A parlamentben elhangzott… Az iskolában vagyok. Ebben a házban lakom. Mostanában jól mennek a dolgaim. Amikor kell, mondjuk ki az n-t, hiszen nem mindegy, hogy „A színházba megyek.” vagy „A színházban megyek (a helyemre).” Az előbbi mondat határozója a hová, az utóbbié a hol kérdésre válaszol.
A nálnélozásról: Kerüljük a -nál, -nél határozóragot használjuk az -on, -en, -ön vagy a -ban, -ben helyett, mert mondandónknak más lesz az értelme! Nem mindegy, hogy „Apám az építkezésen dolgozik.” vagy „…az építkezésnél dolgozik.” Az előbbi esetben kőművesként, mérnökként vagy ácsként is dolgozhat az építkezésen, míg az utóbbi mondat alapján akár hurkát vagy sört is árulhat az építkezés közelében, az építkezésnél. Egy másik példa: „Józsi a bankban dolgozik.” vagy „Józsi a banknál dolgozik.” Az első mondatot olvasva azt gondolhatjuk, hogy Józsi a bank munkatársaként vagy éjszaka betörőként valóban a bankban „dolgozik”. Nyelvi – de csak nyelvi szempontból – mindkét megoldás helytálló! A második mondat úgy értelmezhető, hogy Józsi a banknál például nyírág seprűt árul, esetleg rendőrként egy betörés nyomait rögzíti a bank közelében.