Banya vagy bánya

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)


Nyelvünkben az ékezet miatt más jelentésűvé válik az egyébként azonos betűkből álló szó.

Először „a-á” és „e-é” hangokat nézzük meg! Íme: banya-bánya: Ha a banya lemegy a bányába, feljön a szén! sas-sás: A sás között nem látszik a sas. papa-pápa: A papa Gyulán él, a pápa Rómában. kar-kár: A bal kar gyengébb a jobbnál; milyen kár! ver-vér: Addig ver, amíg kiserked a vér.

Érdekesebbek azok a szavak, amelyekben a hangok rövid-hosszú változata miatt kapunk új szavakat. Néhány példa: por-pór: Iszom a bort, rúgom a port, ölelgetem a szép asszonyt. A pór sorsa az örök szenvedés? (A pór régies formája a paraszt szónak.) bor-bór: Az okos bort, a buta bórt iszik. (A bór kémiai elem.) kor-kór: Idős kor – valamilyen kór. A kór szóból származik a kórház szavunk. kör-kőr: A kör alakú asztalnál kezében a kőr dáma. (A kőr a francia kártya egyik színe.)

Lássuk az „i-í” és az „u-ú” párokat: szint-színt: Az első szinten lakik. Rögtön színt vallott. (Az utóbbi a szín tárgyraggal.) Hofi Géza szellemes címet adott egyik művének: A Karinthy-féle Így írtok ti mintájára ezt: Így irtok én. (Az ír és az irt igéből.) sujtás-sújtás: A régi magyaros öltözékeken gyakori volt a sujtás (a zsinórdíszítés). Az utolsó sújtás nagyon erős volt. (A sújtás itt ütés.) falu-falú: Ez a falu tele van fehér falú házzal. huzat-húzat: Nagy a huzat a lakásban. (főnév) Rossz kocsit húzat. (Ez utóbbi a húz ige műveltető képzős alakja.)

Tudjuk mindig a különbséget, hisz a nyelv nem lehet leértékelt árú áru!


Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...