Tagged: jeles napok

Augusztus

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) A nyelvünkben 1614 után megjelent augusztus, a többi hónap nevével együtt, latin jövevényszó. A szó végén a magyarban ezúttal is „s” hangot ejtünk. A szó tehát...

Március

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Március is latin jövevényszó. A magyar nyelvben 1416 után jelenik meg. Március hónap a háború istenéről, Marsról kapta a nevét. A szóvégen „sz” helyett, a hazai...

A Pálforduló

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Január 25-ét, Pál napját, a népnyelv pálfordulónak is nevezi, annak a bibliai történetnek az alapján, amely arról szól, hogy a keresztényeket, Jézust és tanítványait üldöző Saul ezen...

Karácsonyi énekek

Ilyenkor, karácsony tájékán a szülők, a felnőttek gyakran kérik a gyermekeket, hogy énekeljenek karácsonyi éneket. Legtöbbször elsőnek a Kiskarácsony, nagykarácsony kezdetű dal jut eszébe a kicsiknek. Ezt megtanulták az óvodában, az iskolában. Sajnálom. Sajnálom,...

November

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Már nem okozok meglepetést, amikor a novemberről elárulom, hogy latin eredetű jövevényszó a nyelvünkben. Az sem újdonság, hogy eredetileg a márciussal kezdődő év kilencedik hónapjáról van...

Október

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Az október is – akárcsak az összes hónapnevünk – latin jövevényszó a magyar nyelvben. Megjelenése 1416 utánra tehető. Az eredeti latin szó a „nyolc” jelentésű „octo”...

Szeptember

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) A szeptember is latin jövevényszavunk; valójában a „septem” (hét) számnév származéka. A szó eredetileg a márciussal kezdődő tízhónapos év hetedik hónapjának a neve. Régi alakváltozatai a...