Monthly Archive: november 2017

Nehéz fa, nehéz dió?

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Ismét az összekevert szólásokról szólunk. ’Összerúgja a port.’ Hibás a mondat, mert két szólást kevert össze a megszólaló. Az egyik: Rúgja a port. (Tüzesen táncol.) A másik:...

Ki korán kel, álmos?

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Valamennyien jól ismerjük a tudatosan összekevert vagy a vicc kedvéért a nem szokásos módon befejezett szólásokat, közmondásokat. Ilyenekre gondolok: Alamuszi macska partot mos. Lassú víz nagyot ugrik....

A szövegösszefüggés

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Gyakori a nyelvünkben, hogy első ránézésre nem tudjuk megmondani, hogy egy szónak mi a szófaja, milyen mondatrész. Ilyen szó például az ég, fog, nyúl, sír. Ezek azonos...

Fórás és tupéroz

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Milyen hibákat követnek el sokan idegen vagy magyar szavak kiejtésében és írásában! A sok hiba közül az egyik az aero- előtagú összetett szavakhoz kapcsolható. Az aer görög...

A szállóigék

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Minden nyelvben, így a magyarban is találhatók sokszor ismételt, bölcs mondások, vagyis szállóigék. A szállóigék alkotóit – ellentétben a közmondásokkal – ismerjük vagy ismernünk illene. Most néhány...

A mozgószabály

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) A „mozgószabály” a kötőjel mozgására utal. A magyarban három szabály van. 1. Ha egy kötőjeles szóhoz kötőjellel kapcsolandó utótag járul, az első kötőjelet elhagyjuk, ezt a szórészt...

Banya vagy bánya

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Nyelvünkben az ékezet miatt más jelentésűvé válik az egyébként azonos betűkből álló szó. Először „a-á” és „e-é” hangokat nézzük meg! Íme: banya-bánya: Ha a banya lemegy...

November

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Már nem okozok meglepetést, amikor a novemberről elárulom, hogy latin eredetű jövevényszó a nyelvünkben. Az sem újdonság, hogy eredetileg a márciussal kezdődő év kilencedik hónapjáról van...