Egyetért és egyet ért

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)


Egybe vagy külön, az itt a kérdés. Ez „nem egykönnyen” eldönthető; míg a feladatok közül talán „egy könnyen” megoldható. Az egybeírt változat, a „nem egykönnyen” jelentése „nehezen”.

Alapvető szabály: Ha az egybeírt forma mást jelent, mint a különírt, akkor a maga helyén mindkettőnek van létjogosultsága. A „kis asszony” nem más, mint kicsi asszony; a „kisasszony” pedig még csak nem is asszony, hanem nagyobbacska leány vagy fiatal hölgy. Az előbb megfogalmazott szabály szinte „minden esetre” érvényes. „Mindenesetre” jól jegyezzük meg! E szabály alapján egy „magyar tanár” taníthat akár matematikát, akár angolt; míg a „magyartanár” inkább csak magyart, „hacsak” nem küldik be kémiaórára! Egy egyetemista „ha csak” fizika szakon végzett, akkor szakszerűen csak fizikát taníthat.

Valamit az egészségünkről. Hogy szellemi fáradtságunkat kipihenjük, érdemes „mindennap” legalább egy órát sétálnunk. Ezt akkor is tegyük meg, ha „minden nap” csak huszonnégy órából áll! Tehát mindig egybeírjuk a „mindennap” szót, ha „naponta, nap mint nap” jelentésben használjuk. És nem árt tudni, hogy e tevékenységre a „szabad időnket” (munkával le nem kötött időnket) és a „szabadidőnket” (hivatalos pihenőidőnket) is felhasználhatjuk. Remélem, ezzel a tanáccsal mindenki „egyetért”; még akkor is, ha a sok feladat közül mindössze „egyet ért”. Aki mindebbe „belefáradt”, egészsége szempontjából vigyázzon, hogy ne legyen a „bele fáradt”!

Ha a kedves olvasó erre így reagál: Nem megy, nem és „nem, hiába” a sok szó!; én azért reménykedem, „nemhiába” koptattam a számítógép billentyűit!


Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...