Jót s jól!

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)


Nagy klasszicista költőnk, Kazinczy Ferenc csaknem kétszáz évvel ezelőtt írja:

„Szólj, s ki vagy, elmondom. – – Ne tovább! ismerlek egészen.
Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.”
(Írói érdem)

Ő fogalmazta meg a címben leírt gondolatot is. A nagy titok című epigrammájához híven, én is törekszem a tömörségre, és igyekszem fegyelmezett maradni. Kazinczy – mint általában a klasszicista irányzat költői – az általánost, a mindenkire kötelező, örök érvényű igazságot kívánta kimondani, az „örök emberit” akarta megragadni és érvényre juttatni. Eszménye – többek között – a „jóízlés”, a mérséklet és a nyugalom volt.

A nagy titok

Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.

Követelése általános és egyértelmű: minden ember feladata, hogy jót tegyen, és minden körülmények között – még ellenfeleivel szemben is – megőrizze nyugalmát, emberi méltóságát; stílusa (megszólalásának módja) pedig ne lépje át soha a „jóízlés” határát, ne sértsen másokat! A stílus maga az ember. Aki a fenti követelményeket megszegi, saját magáról állít ki – remélem, mindenki így gondolja – elégtelen bizonyítványt. Az elégtelen bizonyítvány pedig tanúsítvány arról, hogy az illető alkalmatlan a rábízott feladat ellátására.
Kazinczy elvárásai napjainkban is érvényesek.

Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...