A kánikula és a féreg

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)



Talán felüdülést jelent, ha ebben a nagy melegben megnézzük két magyar szó érdekes eredetét. Itt van mindjárt a kánikula, amely a nyár legforróbb részének az elnevezése. Nyelvünkben – írásban – legelőször 1575-ben Heltai Gáspár Krónikájában fordul elő: „Caniculában, mellyet hew hólnapnac nevezünc”. (Kánikulában, melyet hév hónapnak nevezünk). A canicula a latin canis (kutya) szóból származik. Bekerült számos európai nyelvbe is: canicule (francia), canicola (olasz), kanikula (szlovák) vagy az orosz kanyíkulü –’szünidő’ jelentésben. Az angol dog days és a német Hundstage egyébként az ugyancsak latin dies caniculares ’kánikulai napok’ tükörfordítása, amely Szenczi Molnár Albert 1604-ben megjelent latin szótárában is megtalálható: Caniculares napoc.

A féreg szó viszont ősi örökségünk a finnugor korból. Első, 1152-es előfordulását a Magyar oklevél-szótárban jegyezték fel így: ”Quorum nomina sunt Fergudi cum filiis suis”. Később ilyen alakjaival találkozunk: ferek, fergeket, fergeczked, fireg, ferógh, 1805-ben pedig már féreg formában Verseghy Ferenc A tiszta magyarság című munkájában. A szó jelentése az évszázadok folyamán változásokon ment át. Ismerjük a gerinctelenek csoportjába tartozó apró állat, gyarló teremtmény, lelki gyötrelem, alávaló ember, nyelv alatti izomköteg a kutyánál, különféle betegségek megnevezése, vadállat stb. jelentését is.

Hasonló jelentésváltozások más nyelvekben is kimutathatók: az angol worm jelentése például féreg, kukac, pondró; hitvány alak; nyelv alatti izomköteg a kutyánál; míg a német Wurm szónak kukac, hernyó; lóbetegség; lelki bánat a jelentése. Hasonló jelenség figyelhető meg a franciában is: a ver jelentése ugyanis kukac, féreg; lelkiismeret-furdalás; emésztő bánat; az oszmán nyelvben a gurt szónak féreg, kukac; farkas a jelentése.


 

Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...