A sas egy madár?

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)


Akinek jó a nyelvérzéke, az rögtön kész a válasszal: „Nem, a sas nem egy madár. A sas madár!” Az utóbbi a helyes mondat.

A mindennapi beszédben, sőt írásban is vészesen terjed azonban a határozatlan névelő kitétele a névszói állítmány előtt. Valószínűleg idegen hatásról van szó, amely gyenge regények és filmek szövegének gondatlan, hevenyészett magyarra történő átültetéséből, „ferdítéséből” terjedt el.

Ezért magyartalanok az ilyen mondatok: „Szekszárd egy fejlődő város.” – helyesen: „Szekszárd fejlődő város.” „Anita egy szép lány.” helyett: „Anita szép lány.” „Péter egy okos fiú.” helyesen: „Péter okos fiú.”

Az egy határozatlan névelő – helytelenül – néhány mindennapi beszédfordulatban és tagadó kifejezésben még gyakrabban előfordul: „Ez egy ilyen dolog.” – helyesen: „Ez ilyen dolog.” „Ez egy felejthetetlen nap.” – helyesen: „Ez felejthetetlen nap.” „Ez egy nagyszerű érzés.” – helyesen: „Ez nagyszerű érzés.” Vagy a tagadó fordulatok: „Nem egy nyerő fej.” – helyesen: „Nem nyerő fej.” „Nem egy akármilyen ember.” – helyesen: „Nem akármilyen ember.”

Gyakran akkor is hibázunk, ha elhagyjuk a határozatlan névelőt: „Kétszeres anya lett az olimpiai bajnok.” – cím az egyik újságban. Vagyis az olimpiai bajnok most lett kétszeres anya, bizonyára ikreknek adott életet. A cikkből később kiderült, hogy a hölgy kétgyermekes anyaként lett olimpiai bajnok lett. A félreértést az egy határozatlan névelő kitételével el lehetett volna kerülni: „Egy kétszeres anya lett az olimpiai bajnok.”


Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...