Tolnán és Tolnában

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)


Ha a helységnévhez helyhatározórag járul, nem mindig tudjuk eldönteni, melyik toldalékot használjuk. Hőgyészen vagy Hőgyészben? Velencén vagy Velencében? Általában az dönt, hogyan mondják azon a településen. Szabályt nem egyszerű megfogalmazni.

Belviszonyragot kapnak például az –l, -ly végződésű helynevek: Kálban, Nagyszékelybe; -m, -n, -ny: Velemben, Gerjenbe, Izményből; -i, -j: Mucsiban, Tokajból; -falu, -szombat: Leányfaluba, Nagyszombatban.

Külviszonyragot teszünk a következő helynevekhez: -patak, -sziget: Sárospatakon, Margit-szigetre; -halom, -hegy, -hely: Mórahalomról, Kőröshegyen, Pincehelyre; -vár, -várad: Dombóvárra, Nagyváradon; a már említetteken kívül az összes, magánhangzóra végződő helynévhez: Zombán, Mucsfára, Szálkáról.

A régies -tt ragot kaphatják a hol? kérdésre az egy szótagú városnevek: Pécsett, Vácott, valamint a -vár végűek: Kaposvárott, Segesvárott. Az egyszerű –t ragot pedig néhány városnév: Székelyudarhelyt, Marosvásárhelyt.

Néha a szó jelentését is megváltoztatja a rag: Nagyszombatban és nagyszombaton. „Pázmány Péter Nagyszombatban alapított egyetemet.” „A harangok nagyszombaton még hallgatnak.” A kisebb vagy nagyobb egységet jelölő helynevek esetében is más-más raggal találkozunk: Tolnán (város), Tolnában (megye); Békésen (város), Békésben (megye): Tolnában Tolnán élek. Ilyen még például Zala is: Zalában van az Őrség. Zalán található a Zichy Múzeum. (Zala község Somogyban van!) Végül egyáltalán nem mindegy, hogy valaki Velencén vagy Velencében tölti-e a szabadságát. Az előbbi esetben itthon, az utóbbiban viszont Itáliában pihenhet.


Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...