Katasztrófavédelem

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)

Éppen ideje válaszolnom annak a szekszárdi hölgynek, aki már jó régen hívott fel, megkérdezvén, hogy helyesnek tartom-e a „katasztrófavédelem” szót; illetve azt is hozzátette: Miért kell a katasztrófát védeni?

A katasztrófát valóban felesleges védeni; inkább meg kell próbálni megelőzni a bekövetkezését; illetve ha már bekövetkezett, akkor a károsultakat kell segíteni, és a katasztrófa következményeit kell eltűntetni, vagy a károk helyreállításában kell részt venni. Hogyan jön létre az ilyen szó? Hiszen már újabban katasztrófavédőkről is hallani a tévében, rádióban.

A legtöbb embernek nem is okoz gondot ez a szó, amelyhez hasonló több is van nyelvünkben: „árvízvédelem, balesetvédelem, tűzvédelem”. E szavak a bonyolultabb, körülírásos forma helyén jöttek létre; és rövidebben, tömörebben jelölik meg azt, amit különben így mondhatnánk csak: árvíz elleni védelem, balesetet elhárító védelem, tűz elleni és azt megelőző, a tűz okozta károkat helyrehozó védelem. A „katasztrófavédelem” szót pedig így fogalmazhatnánk meg pontosabban, de nyakatekerten: katasztrófát megelőző, az ellen védelmet biztosító, a bekövetkezése után pedig a károsultaknak vagy sérülteknek segítséget nyújtó tevékenység, valamint az ezt a munkát végzők közössége.

A magyar nyelv egyszerűsítésre törekszik – még akkor is, ha napjainkban ennek gyakran éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk –; ezért jönnek létre az olyan ún. jelentéstömörítő szavaink, mint a „katasztrófavédelem” is. És ha azt halljuk, hogy „katasztrófavédők”, akkor tudjuk, hogy pl. tűzoltókról van szó, akik értünk igen veszélyes helyzetekben is vállalják a helytállást.

Ilyen is lehet a nyelvi logika…