Szëged és Szöged

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai)


Miért mondják Szegeden azt, hogy Szöged? – kérdezik gyakran. A válasz: Nyelvjárási jellegzetesség. A nyelvjárások elsősorban hangzókészletükben különböznek egymástól. Szeged és környéke, valamint Somogy déli része a déli nyelvjáráshoz tartozik. Ezt a nyelvjárási területet a Duna választja ketté. Köztük a legmarkánsabb eltérés, hogy a Dél-Somogyban ejtett zárt „ë” hang helyén a Dunától keletre eső déli nyelvjárásban rövid „ö” hangot ejtenek.

Mi a különbség a nyílt „e” és a zárt „ë” (a nyelvészek így jelölik őket) között? Az előbbit nyíltabb, az utóbbit zártabb szájnyílással ejtjük. A tősgyökeres somogyiak e két hangot megkülönböztetik. Tükör előtt ejtsük ki az „embër” szót; látni fogjuk, hogy a második „ë”-t zártabb szájnyílással ejtjük!

A köznyelv nem különbözteti meg a két (e, ë) hangot; ezért csak a szövegből derül ki az is, hogy a „mentek” szónak mi a jelentése. Nézzük csak (kiemelve, ahogy Dél-Somogyban mondják): mëntëk – Ti iskolába mentek. mëntek – Ők moziba mentek. mentëk – Én a vízből mentek valakit. mentek – Mi mente(se)k vagyunk minden bűntől.

A Szöged környéki embörök csakis a zárt „ë” helyén ejtenek „ö” hangot: ti möntök, ők möntek, én mentök a vízből… édös, betegös, eszömadta (ugyanis az „ész, eszem” szóból és nem az „eszem” – „táplákozom, öszöm” szóból származik: „Tüzet rakott eszemadta” – írja Petőfi), kemönce, ti léptök (de ők léptek), mestör, szögény stb. Így löhet, helyös!

Sokan ismerik a szójátékot: Hol a szappan, anya? – kérdezi a fiú Szögeden. Mögötted! – így az anya. Dehogy öttem mög! – replikázik a fia.


Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...