Tagged: jeles napok

Július

A Nobel-díjas orosz költő és író, Borisz Paszternak egy versét teszem itt közkinccsé; ugyanakkor felhívom a figyelmet a Zsivago doktor című regényére, amelyet 1946 és 1956 között írt, benne Oroszország 45 évének történetét rajzolta...

A pedagógusnap

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Június első vasárnapján ünneplik a tanulók és esetleg szüleik a pedagógusnapot. Gyakran azonban csak maguk a pedagógusok – az óvónők, a tanítók és a tanárok –...

A ballagás

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) A ballagás iskolai ünnep. A búcsúzás és a köszönet ünnepe. A végzős diákok elbúcsúznak iskolájuktól. Az iskola elsősorban jelenti azt a légkört, amely egyéni módon jellemez...

Május

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Sokak szerint a legszebb hónap. A szerelem hónapja – tartják sokan. Szomorú volna azonban ez a világ, ha így lenne; ha csak egyetlen hónapot kapna életünkben...

Húzsvét és húsvét

Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Ha a következő mássalhangzók közül egy zöngétlen és egy zöngés kerül egymás mellé, a kiejtésben az első hang megváltozik, többnyire zöngésség szempontjából hasonul az utána következőhöz. Ilyen...

Április

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Az április is latin jövevényszó, a latinban meglévő Aprilis hónap nevének magyaros átvétele. A latin szóvégi „s” mássalhangzót szabályosan (?) „sz”-nek ejtik; azonban a hazai latin a...

Felétek hogy mondják?

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Nyelvjárásainkra főként a hangtani különbségek a jellemzőek; de azért értjük a „Ha löhet, mögöszöm.” vagy „Ollan jou vout.” – tájnyelvi mondatokat. E sajátosságból adódik a következő...

Nép szava Isten szava

“… a koronák és trónusok csak addig állhatnak fenn, míg a népek szegények, tudatlanok.” (Táncsics Mihály) Ma ünnepeljük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulóját. Emlékezzünk Petőfi Sándor 1848-as, valamint Juhász Gyula 1924-es...

Tavasz van…

Erőlködhet a tél, hullhat a hó, reggelente dércsípett arccal nézhet be ablakunkon a kopasz diófa; s bár a még mindig tartós hidegben a verebek is guggolva repülnek, mi azért már tudjuk, tavasz van. Legalábbis...

Március

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Március is latin jövevényszó. A magyar nyelvben 1416 után jelenik meg. Március hónap a háború istenéről, Marsról kapta a nevét. A szóvégen „sz” helyett, a hazai...