A ballagás
„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)
A ballagás iskolai ünnep. A búcsúzás és a köszönet ünnepe. A végzős diákok elbúcsúznak iskolájuktól. Az iskola elsősorban jelenti azt a légkört, amely egyéni módon jellemez és felismerhetővé tesz minden iskolát. Ilyenkor mindenki – tanár és diák egyaránt – meghatódik; csaknem mindenkinek könny csillog a szemében, mert mindenki tudja: valami véget ért. Véget ért a gondtalan ifjúság korszaka; elmúltak azok az évek, amelyek csak tizenhat, tizennyolc éves korunkban jelentenek örömet és bánatot, reményt és reménytelenséget, hitet és kiábrándultságot…
A ballagás iskolai ünnep. A köszönet ünnepe is. A tanítvány megköszöni azt a tudást, azt a sok szépet és jót, amit tanáraitól kapott. Mert ma is vannak jó, sőt kiváló tanárok! És pontosan ezek a tanárok – gyakran szavakba öntve is – megköszönik tanítványaiknak, hogy együtt dolgozhattak, hogy lelkiismeretes munkájukkal, tanulásukkal oly sok örömet szereztek nekik ezen a rögös pályán. Mások csak egy-egy hálás pillantással, egy-egy elmorzsolt könnycseppel teszik meg ugyanezt. És a tanítvány érzékeny lélek, észreveszi ezt, és hálás érte.
A ballagás családi ünnep. Az édesanya, az édesapa kislánya vagy kisfia a felnőtté válás küszöbére érkezett. Eljött a búcsúzás és a köszönet ideje. A szülők félig már eleresztik, a legdrágábbnak, gyermeküknek a kezét. Pedig hogy szeretnék még sokáig fogni, pedig hogy szeretnék még egyengetni a kislány vagy a kisfiú útját!… De az édesanyák és édesapák már tudják: kezdenek lazulni azok a szálak, amelyek egy család tagjait ugyanakkor örök időkre összekötnek. A kislány csinos hölgy, a kisfiú délceg fiatalember a világ szemében. Csak a szülők számára maradnak ők mindig „kislányom” és „kisfiam”…
A ballagás családi ünnep. A köszönet ünnepe is. A gyermek megköszöni a gondoskodást, a féltést, az intelmeket – egyszóval a szeretetet, amit szüleitől kapott. Az édesanyák, édesapák pedig hálát adnak a sorsnak, hogy megérhették ezt a napot.
Ezért fontos, hogy ez a nap feledhetetlenné váljék. És bizony mondom, nem az ebéd teszi a ballagást ünneppé. A ballagás a szívekben, a lelkekben válik mind az iskola, mind a család emlékezetes ünnepévé. Nyíljanak meg tehát a szívek, tisztuljanak meg a lelkek, hogy megmutathassák a belőlük és befogadhassák a feléjük áradó határtalan szeretetet!
