Az idegen szavak kiejtése
„Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi)
Az idegen szavak használata – ahogy azt már korábban megírtam – gyakran vezet félre- vagy meg nem értéshez, ráadásul elutasítást és iróniát is kelt az emberekben. A túl gyakran idegen szavakat használók azt vallják, hogy az idegen szavak felülről jövő kultúrát jelentenek; azt gondolják: aki idegen szót használ, magasabb kultúrát képvisel. Őket nyugodtan nevezhetjük nyelvi sznoboknak. Valójában azokat kell nyelvileg műveltebbnek tartanunk, akik ismerik az idegen szavak magyar jelentését, és ahol lehet, ott a megfelelő magyar szót használják. Ha azonban valamilyen oknál fogva elkerülhetetlen az idegen szó, akkor azt tudni kell helyesen kimondani.
Az idegen szavak kiejtésének fő irányelve: lehetőleg anyanyelvünk szabályai szerint kell eljárnunk. Ennek néhány példa – elsősorban nyelvünkbe már régebben bekerült idegen szó esetében – ellentmond: jazz – dzsessz, jeep – dzsip, jockey – zsoké, gentry – dzsentri, judo – dzsudó, BBC – bíbíszi, CIA – szíájé, FBI – efbíáj, NBC – enbíszí, CNN – szíenen stb. Ezek egy részét már a magyar helyesírás szabályai szerint is írjuk. Többnyire azonban még – a mozaikszók esetében is – a magyaros kiejtés érvényesül. Gondoljunk csak az ilyen szavakra: USA, IBM, WHO, WWF, OPEC, OSO, UNESCO, originális, UHF, London stb.!
A nyelvünkbe újabban bekerült idegen szavak esetében az idegen forma van terjedőben. Nem jelenti azonban mindez azt, hogy ez a helyes szándék (milyen jó szó a tendencia helyett!). Véleményem szerint továbbra is a magyaros kiejtésre kell törekednünk, de néhány esetben kivételt tehetünk. Ilyen például az, amikor az idegen szót annak a nyelvnek a szabályai szerint ejtik azok, akik szoros kapcsolatban vannak a szó által jelölt dologgal vagy fogalommal, amelyikből a nyelvünkbe érkezett: NBA – enbíé (észak-amerikai kosárlabda-bajnokság). A másik esetben erőteljesen ingadozik az idegen szavak kiejtése az idegen és a magyaros forma között: jogging – dzsoging (kocogás, szabadidőruha), computer – kompjuter (elektronikus számítógép), Microsoft – májkroszoft, GDP – dzsídípí (bruttó hazai termék), HBO – écsbío, Eurosport – juroszport stb. Az ilyen típusú szavak esetében nem kell, nem illik számon kérni az idegen ejtést! Elfogadható tehát a komputer, mikroszoft, a gédépé, valamint a hábéo és az eurosport is!.
Vannak aztán olyan idegen szavak is, amelyek kiejtésében egyenesen előkelősködőnek, nagyképűnek mondható az idegenszerű ejtés. Ilyen például a klub (nem klab), a hobby (nem habi) – egyébként a magyar helyesírás szabályai szerint is hobbi a helyes írása, a lobby, amely az angol kiejtés szerint is lobbi, a Chicago (csikágó és nem sikágó), a Machbeth (magbet és nem mekbesz), Hamlet (nem hemlet, hanem hamlet), Göteborg ( nem jőteborj) stb.
Végül pedig két – újabban angolosan ejtett – szó, amelyek azonban a latin nyelvből származnak, és így teljesen indokolatlan angolosan ejteni őket: projekt (hosszútávú tudományos tervezet), amit kár prodzsekt-nek ejteni és a PhD, amely a latin Philologiae Doctor (filologié doktor) rövidítése, és felesleges píécsdí-nek ejteni a helyes péhádé helyett!
Lezárásként: még mindig jobb egy idegen szót magyarosan mondani, mint nyakra-főre idegen szavak garmadáját – amelyeknek a pontos jelentésével és kiejtésével sem vagyunk tisztában – beszélgetőtársunk vagy hallgatóságunk nyakába zúdítani. A kiváló előadó ugyanis lebilincselő tudásával és stílusával nyerje meg hallgatóságát, ne az idegen szavak tömegével!
