Tagged: nyelvhelyesség

Nőj és jöjj!

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Az -ó, -ő végű igék helyesírásában gyakori a hiba. Ezen igék felszólító módú alakjaiban ugyanis sokan hosszú j hangot és rövid magánhangzót ejtenek: ’Ne rojjátok fel...

Termelünk, termelünk?

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) A gyárak termelnek. Nem burgonyát, szőlőt, kávét; nem is birkát, lovat, sertést; hanem csavart, traktort, ekét, fogvájót gyártanak, készítenek bennük. Az öreg paraszt búzát, kukoricát, uborkát,...

VIVOS VOCO

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) „Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango.” Gyakori felírás a harangokon. Magyar jelentése: „Az élőket szólítom, a holtakat siratom, a villámokat elűzöm.” A néphit szerint a harangszó...

Bige és pasi a buliban

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) A tévében is pasi lett a férfiból. Mi a bajom ezzel? Az, hogy a férfi pejoratív megnevezéséről van szó. Ilyen még a fickó, alak, pacák, pali,...

A sas egy madár?

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Akinek jó a nyelvérzéke, az rögtön kész a válasszal: „Nem, a sas nem egy madár. A sas madár!” Az utóbbi a helyes mondat. A mindennapi beszédben,...

A csuklik és társai (2.)

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Ha a csuklik ige és hasonló társai ilyen sok gondot okoznak, megkérdezheti bárki bátran: Mi a teendő? Mi az ajánlatunk? Az egyik lehetőség, hogy ezeket az...

A csuklik és társai (1.)

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Hányszor látjuk, halljuk, hogy valaki régóta csuklik; mi pedig megpróbáljuk szóval rábírni e tevékenység befejezésére! Ekkor derül ki, ez nem is olyan egyszerű. A csuklik ige...

A nyelvtisztítás

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) A nyelvtisztítás (purizmus) főleg az idegen szavakkal szemben megnyilvánuló tevékenység; amely dicséretes és követendő, hiszen nyelvünk hagyományait, értékeit igyekszik védeni. A túlzás azonban káros, mert olyan...

Szeptember

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) A szeptember is latin jövevényszavunk; valójában a „septem” (hét) számnév származéka. A szó eredetileg a márciussal kezdődő tízhónapos év hetedik hónapjának a neve. Régi alakváltozatai a...

Füstbe ment terv

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Olyan idegen fordulatokról, kifejezésekről szólunk, amelyek fontoskodó, körülményes kifejezésmódot használnak az egyszerű és világos helyett; ezzel előnytelenül módosítják anyanyelvünk szellemét. A címben idézett kifejezés – legalább...