A Pálforduló

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai)

Január 25-ét, Pál napját, a népnyelv pálfordulónak is nevezi, annak a bibliai történetnek az alapján, amely arról szól, hogy a keresztényeket, Jézust és tanítványait üldöző Saul ezen a napon tért meg.

Saul Kis-Ázsia (ma Törökország) Tarsus nevű városában született zsidó szülőktől. Tanulmányai során fanatikus farizeussá vált, úgy vélte, hogy „a názáreti Jézus ellen minden úton-módon föl kell lépni”; és „halállal fenyegette az Úr tanítványait”.

Pál apostol megtérése – Luca Giordano festménye

A damaszkuszi keresztények fölkutatására indult, hogy a zsidó főtanács ítélőszéke elé állíthassa őket. A damaszkuszi úton azonban olyan csoda történt vele, amely egy csapásra megváltoztatta életét. Nagy fényesség vette körül, amitől a földre vetette magát; és szózatot hallott: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Ő megkérdezte: „Ki vagy, Uram?”; amire a „Jézus vagyok, akit üldözöl.” választ hallotta. Saul fölkelt, s mivel látását a nagy fényességtől elvesztette, társai kísérték Damaszkuszba, ahol egy tanítvány fogadta, aki Isten parancsára visszaadta látását.

Ezután már Pálként megkeresztelkedett, és a keresztények üldözőjéből Jézus apostola, a kereszténység híve és terjesztője lett. Ezt az eseményt nevezzük Pálfordulásnak. Vértanúsága után szentté avatták, ma Szent Pál apostol néven emlegetjük.

E nap a már említett pálforduló is, mert innentől kifelé megyünk a télből. Ahogy Shelley optimistán írja: „Késhet a Tavasz, ha már itt a Tél?”

A köznévvé vált pálfordulás szó jelentése ma pejoratív, rosszalló: vélemény, magatartás, pártállás elvtelen megváltoztatása. Innen a szólás: „A damaszkuszi úton nagy a tolongás.” Főleg választások előtt.