Újévet, satöbbi?

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai)

Elmúltak az ünnepek, de nem múla el a bejgli; valamint bizonyos nyelvi hibák sem tűntek el.

Kezdjük a bejglivel, amely német jövevényszó, s a beugen „hajlít” igéből származik! Helytelen a beigli és a bájgli írásmód is.

Nem kíván túl sok jót az a rokon vagy ismerős sem, aki 2019-re Boldog újévet kívánok! mondattal küld az ember gyerekének képeslapot. Ő ugyanis az új évben csak egy napra, január 1-jére, azaz „újév” napjára kíván; pedig ez az év is − mint ahogy négy közül három mindig − 365 napból áll.

Mindenütt árusították az ünnepek előtt a hibásnál hibásabb képeslapokat. Ilyesmiket nyomtattak rájuk: Kellemes Karácsonyi Ünnepeket! Boldog Új Évet Kívánok! Honnan vették a bátorságot ennek a nyelvünk elleni bűnnek az elkövetéséhez? Talán a németből? Lehet, de mivel magyarok vagyunk, semmi sem indokolja, hogy a közneveket (ünnep, év), a mellékneveket (kellemes, karácsonyi, boldog, új) és az igét (kívánok) nagybetűvel írják és írjuk. A helyes szöveg ez lett volna: Kellemes karácsonyi ünnepeket! Boldog új évet kívánok.

Aztán a rövidítések: B.U.É.K. és BUÉK! Egyik sem helyes. Így viszont és csak így jó: B.ú.é.k.

Az új esztendőben – olvasom valahol – ajándékokra is lel az ország: …sztrájk, szavazás, választás, nyugdíjkorrekció, satöbbi. Nem akartam hinni a szememnek; no, nem az első négy, hanem a ’satöbbi’ miatt; amelyet helyesen így kell írni: „s a többi”. Azt meg már kisdiák korunk óta tudjuk, hogy felsorolásban nem szabad vesszőt tenni a „s”, valamint az „és” elé; így a „s a többi” elé sem, még akkor sem, ha rövidítjük: …sztrájk, szavazás, választás, nyugdíjkorrekció stb.