Keresztjeim

Kereszt 1.

A 19-es honvéd gyalogezred Galíciában.
Szálfaegyenes magyar ifjak vérbe fagyva a csatatéren.
Édesapám – tizennyolc évesen – élő kereszt.

Kereszt 2.

Fekete keresztek egymáson a búzamezőn.
Ártatlan mosolyú cselédsorsban robotoló fiatal marokszedő lánykévék.
Én jó édesanyám! Csodaszép kereszt.

Kereszt 3.

Nővérünk hogy szeretett minket, fiúkat!
Asszony-boldogság két évig. Elvitte a magyar betegség.
Ha még egyszer rám mosolyogna!

Kereszt 4.

(1944. december 2.)

Testvérbátyánk a család egyetlen reménysége.
Leventeként, SAS behívóval kezében akarta megállítani felszabadítóinkat.
Gyilkos géppisztolygolyók tizennyolc éves testében.

Kereszt 5.

Svédországban senki sem beszél magyarul.
Drága kisöcsém mégis elhagyta szeretett hazáját, Magyarországot.
Ám ő magyar marad mindörökre.

Kereszt 6.

44 évi szent tanári tevékenység.
Utat mutató fényes vezérlő csillagom, nem kereszt.
Csak az az öt kereszt…